A Magyar Fotóművészek Szövetsége a legjelentősebb fotográfiai egyesület Magyarországon. Alapításától fogva részt vesz a magyar fotográfia népszerűsítésében, kutatásában, pályázataival elősegíti a hazai fotókultúra fejlődését. A közel háromszáz tagot számláló Szövetségben a hazai fotóművészet kiemelkedő képviselői foglalnak helyet, tagjainak jelentős része valamely magyar művészeti díj birtokosa. Az egyesület hat évtizedes története során olyan, a magyar fotóművészetet meghatározó alkotók voltak a Szövetség tagjai, mint Angelo, Bárány Nándor, Cornell Capa, Escher Károly, Kálmán Kata, Kerekes Gábor, Lőrinczy György, Lucien Hervé, Pécsi József, Rónai Dénes és Vadas Ernő. A Szövetség 1977-ben megalapította és jelenleg is működteti a Fiatalok Fotóművészeti Stúdióját, mely a fiatal magyar fotográfusok legjelentősebb szakmai szervezete. A Szövetség feladatai közé tartozik fotókiállítások, szakmai rendezvények szervezése, ösztöndíjprogramja révén pedig a magyarországi egyetemi hallgatók művészeti céljainak megvalósítását segíti. A 2016-ban alapított ösztöndíjprogram – mely a Szövetség megalakulásának 60. évfordulója alkalmából került meghirdetésre –, évente három, a magyar felsőoktatásban tanuló hallgató számára nyújt alkotási, bemutatkozási lehetőséget. A Szövetség kutatóprogramja támogatja a hazai fotográfiai kutatások megvalósítását, olyan diszciplínák bevonásával, mint az esztétika, a művészettörténet, a médiatudomány, a szociológia vagy a közgazdaságtan.

A Magyar Fotóművészek Szövetsége megalakulási időszakát (megalakulás: 1956. július 28.) ismert bel- és világpolitikai feszültségek terhelték. A Szövetség 115 fő részvételével mégis létrejött, hogy a színvonalas fotográfusi munkának más művészeti ágakhoz hasonlóan legyen szervezeti kerete.

A kezdetekre rányomta bélyegét az akkori hazai társadalmi válságállapot. 1956 viharával összefüggésben az alapító tagság több mint tíz százaléka elhagyta az országot. Az itthonmaradók és az újonnan belépők munkáját beárnyékolta a hivatalos eszmerendszer, de az erősödő szakmai tudatosságnak lettek maradandó eredményei. 1956 után a Szövetség szervezésében egy sor gyűjteményes és egyéni kiállítás nyílt meg (ha ezeket a fotóéleten kívüli tényezők befolyásolták is). Nehézkesen és ellentmondásosan, de kialakultak külföldi kapcsolatok is. Szövetségi kiadásban elméleti igényű sajtóorgánum indult (Fényképművészeti Tájékozató, 1958). Ebből fejlődött ki a Fotóművészet (1966); a folyóirat most nem a Szövetség égisze alatt, de a legfontosabb szakmai fórumként él. A Szövetség kebelében jött létre a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója (1977); amely ma a Szövetséggel együttműködve fokozódó eredményességgel működik. Szövetségi kezdeményezésnek és támogatásnak köszönhető két intézményes felsőfokú fotográfusképzés megindulása (Magyar Iparművészeti Főiskola – ma: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem –, 1984; Kaposvári Egyetem, 2004), valamint a Magyar Fotográfiai Múzeum létrejötte Kecskeméten (1991).

A rendszerváltozás nyomán az ideológiai, politikai terhektől megszabadult Szövetség életét a pénzügyi talponmaradás gondjai, és a személyi ellentétek felerősödése nehezítették – miközben a magyar fotókultúra számos eredménye nemzetközi mércével is értékelhető lett. A mai megosztott társadalom eszmei csatái és az egyéni érdekek ütközései itt is érvényesülnek. A Szövetségnek a 60. évfordulóján 296 tagja volt; a szervezet nyitott a kiemelkedő színvonalon alkotó fotográfusok és elméleti szakemberek belépési szándéka iránt.